Azért használunk cookie-kat, hogy eredményesebbé, gördülékenyebbé és kellemesebbé tegyük felhasználóink számára a webhely használatát. Az általunk használt cookie-kkal és a letiltásukkal kapcsolatos tudnivalókért kattintson ide.
Autós izzók

Autós izzók

1
1,2,3,4,5...(472 termék)
-- Ft
Osram 921 W16W/12V/16W segédizzó
1
1,2,3,4,5...(472 termék)

Tehetünk-e xenon izzót a H7 vagy H4 izzó helyére?

A sötétben való vezetés még a gyakorlott autósok számára sem egyszerű feladat, főleg azokon a helyeken, ahol nincs közvilágítás. Országúti autózás során az a legfontosabb, hogy a látótávolság a lehető legnagyobb legyen még akkor is, amikor éppen nem használjuk a távolsági fényszórót. Attól függően, hogy milyen fényforrást választunk az autónk lámpájába, méterekkel nőhet vagy csökkenhet a látótávolság, amin pedig életek múlhatnak. Az izzócserével azonban legyünk óvatosak: nem biztos, hogy kicserélhetjük a H4 vagy H7 halogén izzókat a csábítóan nagyobb fényerejű xenon izzókra. Pedig kulcsfontosságú dolog, hogy milyen világítást használunk. Egy prémium minőségű izzó javítja a láthatóságot, emellett segít időben észlelni az útszéli veszélyforrásokat – például a vadon élő állatokat –, és a közúti jelzéseket. Mindenképpen tegyük meg ezért, amit csak tudunk – és engedélyezett – a lehető legjobb világításért. Ebben nyújthat segítséget a lenti néhány bekezdés.

A halogénizzók történelme

A mai napig legszélesebb körben használt autós fényszórók a halogén izzók. A H1 volt az első, gépjárműbe tervezett halogénlámpa, amely 1962-ben került forgalomba, ezt pedig hamarosan követte a H2 és a H3. Ezek fényáram és élettartam szempontjából hatalmas ugrást jelentettek, viszont mindegyikük csupán egyetlen volfrámszálat tartalmazott, így nem tudták egyszerre betölteni a tompított, illetve a távolsági fényszóró szerepét. A H1 és a H3 a mai napig alapizzónak számítanak, a velük egy időben megjelent H2-es izzóval azonban már régóta nem szabad új lámpát forgalomba hozni.

Az utólag felszerelhető kiegészítő fényszóró, majd az első tompított fény és fényszóró kombináció után (amit nagyon bonyolult volt használni), 1971-ben megjelent a kombinált típusú H4 izzó, amelyet a járművilágítás-technika egyik alapkövének tekintenek, és ami napjainkban is az egyik legelterjedtebb autós fényforrás. Az iparági szabványok szerint a H4 izzó névleges teljesítménye 60/55 Watt, feszültsége 12 Volt, a kombinált jelző pedig arra utal, hogy a tompított, illetve a távolsági fény izzószála egyazon búra alatt található. Azóta vannak már a H4 izzónak modernebb változatai is, például a 90-es évek közepén megjelent H7 izzócsalád, amely a halogén fényszóróizzók közül a legpontosabb világítási képet adja. A H7 izzók átlagosan 20%-kal magasabb fényerővel rendelkeznek, mint a H4 társaik, de a koncepció ugyanaz maradt.

A xenon izzókról

Az izzók színezete többféle lehet. A színhőmérséklet a látható fény egyik tulajdonsága, melyet Kelvinben (K) mérünk. Az alacsonyabb színhőmérséklet sárgás, míg a 6000 K feletti hőmérséklet kékes színárnyalatot jelent. A kék szín azért jobb, mert annak fényénél jobban látunk a sötétben.

A népszerű xenon izzókkal felszerelt autók erős, kékes árnyalatú fényben úsznak. Ezek a lámpák tiszta xenont használnak a fénykeltésre. A vékonyabb izzószálat tartalmazó izzótestet ezzel a speciális, nagy nyomású nemesgázzal töltik meg, amitől az élettartama is hosszabb lesz. A xenon fényszórók egyensúlyt teremtenek a hőtermelés és a fény előállítása között, ami erőteljesebb világítást eredményez, fényösszetételük a napfényre hasonlít, és kiválóan adják vissza a színeket. A xenon fényforrások hatékonyabbak, élettartamuk pedig nagyjából 2–3 ezer óra, ami négy-ötszöröse a halogén izzókénak. Egyik hátulütőjük, hogy elég borsos áruk van, a másik pedig, hogy – mint lentebb látni fogjuk – utólagos beszerelésük legálisan csak egy bonyolult és költséges folyamatot követően engedélyezett, ráadásul nem is minden esetben megvalósítható.

Törvényi szabályozások a fényszórókkal kapcsolatban

A mostani új autók már kiváló xenon, bi-xenon, LED-es, vagy akár teljesen adaptív fényszórókkal vannak felszerelve. Ezeket a high-tech fényszórókat látva csábítónak tűnhet a saját autónk lámpáját is „baráti áron” átalakítani az utángyártott xenon-szettek vagy LED izzók segítségével, amelyek a szabványos H4 izzó vagy H7 izzó foglalatába illeszthetőek. Ám sajnos ez nem legális: a hazai szabályozás szerint ezek az izzók nem szabályosak, vagyis a halogén izzókkal nem felcserélhetőek.

Minden autó úgy kerül ki ugyanis a gyártósorról, hogy a fényszórójához egy meghatározott izzófajta tartozik. A törvényi előírás szerint csakis olyan izzólámpát szabad beletenni a lámpatestbe, ami az adott típushoz előírt műszaki jellemzőkkel rendelkezik. Így például a HCR, HC, HR stb. jelzésű fényszórókban kizárólag a halogén izzók használhatók (H1, H4, H7 stb.). Mindenképp ellenőrizzük tehát, hogy a jármű kezelési útmutatója milyen izzó alkalmazását írja elő, illetve engedélyezi. Ez az információ a lámpatestek hátulján is fel van tüntetve, bár ez csak a fényszóró kiszerelésekor látható. Ha semmiképp nem boldogulunk, kérjünk segítséget a szakszervizben, vagy egy izzókkal foglalkozó kereskedőnél.

Egyébként a törvényt leszámítva is alapos oka van az ellenjavallatnak: az utángyártott xenon vagy LED fényekkel mi magunk sem látunk, és a szembejövőket is elvakítjuk. Ennek látszólag ellentmond, hogy neves európai gyártók (pl. az Osram) is forgalmaznak halogén foglalatokba illeszthető LED fényforrásokat, ezek azonban egyértelműen kiemelik az „off-road” felhasználhatósági területüket, vagyis hogy közúti forgalomban ezek a fények a vakítás miatt nem használhatóak. A közúti közlekedésre alkalmas izzókon úgynevezett jóváhagyási jelet is találunk, amellyel nemcsak az izzónak, hanem a lámpatestnek is rendelkeznie kell.

Szerencsére a vásárlói igényeket követve egyre jobb halogén izzók jelennek meg a piacon. Nyilván ezek nem tudják ugyanazt a ragyogó fényt produkálni, mint egy xenon izzó, de jó áthidaló megoldást jelentenek ahhoz, hogy a halogénes autónkkal se kelljen lemondanunk a szép, kék fényről. Az Osram Cool Blue Intense például egy extra magas színhőmérsékletű, kék fényű H7 izzó, amit legálisan használhatunk közúton. Összességében véve, az izzókon nem érdemes spórolni. Többre megyünk egy jól ismert márka alaptermékével, mint egy erős kék színt vagy fényerőt ígérő, de ismeretlen márkával, mivel ezek gyakran nem felelnek meg az előírt szabványoknak, az engedélyszámok pedig hamisítottak.

Karbantartás

Idővel csökken a lámpák fénye, ami befolyásolja a láthatóságot. Előbb-utóbb a hosszú élettartamú izzókat is ki kell majd cserélnünk, ezért érdemes már előre végiggondolni, hogy mit fogunk csinálni, ha izzót kell cserélni. Nekiállunk mi magunk? Megkérünk valakit, aki már csinált ilyet, hogy segítsen? Elvisszük a szervizbe? Mindegyik megoldás helyes, csak az a fontos, hogy ne érjen minket meglepetésként az izzócsere. Lehet, hogy a rendőrt meg tudjuk győzni arról, hogy „hiszen reggel még működött”, de ha egyszer éjszakai vezetéskor ég ki a második főfényszórónk vagy a féklámpa izzónk, nagy bajba kerülhetünk. Fontos, hogy a lámpákat mindig párban cseréljük, még mielőtt egészen elhasználódnak.

A megfelelő (ki)világítás, azaz a „látni és látszani” jelentősége ősszel még inkább megnő, hiszen egyre többet kell szürkületben, sötétben vagy ködben vezetnünk. Ha nem megfelelő az autónk világítása, azzal nemcsak magunkra, de a többi közlekedőre is veszélyt jelentünk. Az őszi időszak beköszöntével mindig vizsgáljuk át a közúti világításunkat, még akkor is, ha nem észleltünk semmilyen problémát, és szükség esetén cseréljük ki a meglévő izzóinkat. Tartsuk észben azt is, hogy az izzó a világításrendszernek csupán az egyik eleme. A látótávolságot nemcsak az izzó milyensége, hanem a fényszóró állapota is befolyásolja. Ha a lámpatestben elöregedett a fényvisszaverő foncsor, vagy túl matt a búra, akkor hiába veszünk egy magasabb fényerejű izzót, nem sok javulást fogunk elérni. Ilyenkor érdemes felújítani vagy kicserélni a lámpatestet. Ne feledjük, minket is hazavárnak!